Egyensúlyi külső hőmérséklet (vagy más néven bivalens hőmérséklet) alatt azt a külső hőmérséklet értjük, amely estén a hőszivattyú fűtési teljesítménye megyegyezik az épület fűtési teljesítmény igényével. Ez azt jelenti, hogy a hőszivattyú más hőtermelő használata nélkül képes az épület fűtési igényét fedezni ezen külső hőmérséklet vagy ennél magasabb külső hőmérséklet esetén.

A hőszivattyú által számított előremenő vízhőmérséklet, mely biztosítja, hogy kellően meleg legyen az épületben. Minél hidegebb van odakint, annál magasabb előrmenő vízhőmérséklet szükséges a fűtési rendszernek.

A Méretezési Külső Hőmérséklet (MKH) lakóhelyétől függően eltérő érték, az a hőmérséklet, melynél alacsonyabb külső hőmérséklet huzamosabb ideig nem áll fenn.

Magyarországon területenként jellemzően -11°C, -13°C vagy -15°C.

Az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek jellemzően a padlófűtés, a mennyezet fűtés és esetlegesen a falfűtési rendszerek. A fűtési előremenő vízhőmérséklet a jól méretezett rendszerekben jellemzően nem haladja meg a 35°C-ot a fűtési idény során.

A közepes hőmérsékletű fűtési rendszerek jellemzően a napjainkban tervezett raditáros esetlegesen a fan-coilos fűtési rendszerek. A fűtési előremenő vízhőmérséklet a jól méretezett rendszerekben jellemzően nem haladja meg a 55°C-ot a fűtési idény során.

Egy épület fűtési rendszere eltérő hőmérsékletű rendszereket is tartalmazhat (pl. alacsony hőmérsékletű padlófűtés és közepes hőmérsékletű radiátoros fűtés)

2015 szeptemberétől minden 70 kW-nál nem nagyobb teljesítményű fűtőberendezés (hőszivattyú, gázkazán, stb.) azonos típusú energiacímkével kell, hogy rendelkezzen, ugyanúgy mint például a televíziók és a hűtőszekrények. Az energiacímkék célja az, hogy Ön, mint fogyasztó, össze tudja hasonlítani a különböző termékeket, energia hatékonyságuk alapján. A kategóriák közül a G a legrosszabb energiahatékonyságú az A +++ pedig a legjobb. Ez része a 2010/30/EU EU-irányelvnek, amelynek célja a szén-dioxid-kibocsátás és az energiafogyasztás nagymértékű csökkentése.

A hőszivattyú olyan megújuló technológia, amely a természetes hőenergiát az egyik helyről kivonja és egy másik helyre továbbítja, az energia- és költséghatékony helyiségfűtés, valamint a melegvíz-ellátás biztosítása érdekében.

A Terhelés felügyelet a NIBE termékek eleme, mely az épület pillanatnyi villamos fogyasztását figyeli és megakadályozza, hogy magas pillanatnyi fogyasztás esetén az épület főbiztosítékai leoldjanak. Amennyiben sok elektromos berendezés (pl. mosógép, szárítógép, vasaló, mosogatógép) üzemel egyidőben az épületben, a hőszivattyú automatikusan kikapcsolhatja az esetlegesen működő kiegészítő elektromos fűtést, valamint korlátozhatja vagy ki is kapcsolhatja a kompresszorát a csúcsidőszakban. Amikor a többi villamos fogyasztó már nem üzemel, a berendezés normál üzemben működik tovább.

A terhelésfelügyelet lehetővé teszi, hogy a villamos fogyasztási hely kialakításánal alacsonyabb értékű biztosítékok használatát.

Az időjárásfüggő szabályozás napjainkban a legelterjedtebb fűtésszabályozás, mely energia- és költséghatékony. Alapesetben a szabályozás egy előre beállított görbe (fűtési görbe) segítségével a pillanatnyi külső hőmérséklet alapján határozza meg a kalkulát fűtési előremenő vízhőmérsékletet. Minél hidegebb van odakint, annál melegebb hőmérsékletű vízzel fűti az épületet a hőszivattyú.

A NIBE S-szériás berendezései, amennyiben az internethez csatlakoznak, képesek a várható külső hőmérsékletet is figyelembe venni (időjárás előrejelzés).